Az időjósok előrejelzése szerint a hét második felében enyhül majd az hőmérséklet. Az ország egyes vidékein plusz 5 fokot is mérhetnek majd, nálunk viszont maximum plusz egy fokot jósolnak a szakértők. Ez természetesen azt jelenti, hogy beindul  majd az olvadás, de az Esőtánc tiszakécskei kéthetes előremutatása szerint gyakori lesz még a mínusz 12 fok is. A kérdés azonban az olvadás nyomán adott: kell-e tartanunk attól, hogy a több tíz centis hóréteg eltűnése árvizet okoz majd?

(Ábra: Esőtánc.hu)

Az Index megkérdezte Láng Istvánt, az Országos Műszaki Irányító Törzs (ez a szerv koordinálja a vízügyi igazgatóságok munkáját vészhelyzet esetén) vezetőjét, szerinte egyelőre nincs ok az aggodalomra, 5-6 napon belül, ameddig a meteorológiai és vízügyi előrejelzések aránylag pontosak és megbízhatóak, szinte biztos, hogy nem lesz árvíz.

Árvíz szempontjából ugyanis aránylag keveset számít a Magyarországot beborító hó olvadása, a Dunát és a Tiszát sokkal inkább a Kárpátokban és az Alpokban beinduló olvadás tudja megduzzasztani. A Tisza vízgyűjtő területén jelenleg  5, a Dunánál 11 köbkilométerre becsülik az olvadásra váró hómennyiséget, ami ugyan több mint az átlag az év ennek a szakaszában (a Tiszánál ez 4, a Dunánál 9 köbkilométer), de nem számít különösebben extrém értéknek.

Vagyis hiába van most nálunk szokatlanul sok hó, ennél fontosabb, hogy az országot körülvevő hegyekben éppen csak átlag fölötti a hó mennyisége. A rekord az utóbbi évekből a Tiszánál 8,5, a Dunánál 18 köbkilométer, és még ezek a számok sem jelentenek automatikusan óriási árvizet, rengeteg függ ugyanis attól, hogy mennyire intenzív az olvadás, milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet, és azzal a hegyekben a hóhatár, és milyen az időjárás az olvadás közben, például esik-e az eső. Az előrejelzések most aránylag lassú olvadást jósolnak, ami árvízvédelmi szempontból jó jel.

A meteorológusok másik jóslata az olvadás mellé a heves, száz kilométer per órát is elérő szél, ez azonban a folyami árvízre nincs különösebb hatással, folyóvizeken nem tud veszélyesebb hullámokat verni (az más kérdés, hogy magát a védekezést komolyan megnehezíti a viharos szél). Gondot okozhat viszont az, hogy a Tiszán már áll a jég (a folyó kécskei szakaszán is szinte egybefüggő a jég, azonban még mindig van egy több tíz négyzetméteres terület a sétány mellett, ahol  nem, vagy csak nagyon vékonyan fagyott be a víz), a Duna pedig tele van jégtáblákkal, ezért az Országos Műszaki Irányító Törzs jégtörői mindként nagy folyó egész hosszában készenlétben várják, hogy ha megindul az olvadás, és a vízszint emelkedése, elkezdhessék törni a jeget. Ha az Alpokba és a Kárpátokba is megérkezik az enyhébb idő, akkor sem kell rögtön pánikba esni, a Tiszán 2-3, a Dunán 3-5 napba is telik, mire az árhullám eléri a folyók magyarországi szakaszait.

A jeges-havas Tiszáról, és a városról korábban készült képriportunk ide kattintva érhető el, friss ropogós galériánk hasonló témában pedig ITT található.