Vizsgálja a rendőrség a Tiszán kirajzó, védett kérészekbe gázoló motorcsónak ügyét - írja az Index. A hírportál korábban Völgyi Attila fotóriporter blogjára hivatkozva írta meg, hogy az állampolgári bejelentés szerint június 23-án a délutáni órákban a Tiszainokai révnél, a Tiszán egy kisgéphajó a rajzó kérészek közé hajtott, közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság. Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a feljelentés adatai és a csatolt képek alapján június 28-án feljelentéskiegészítést rendelt el az ügyben. Most szakértők vizsgálják, milyen jogsértés történt.
(Fotó: Völgyi Attila, blog.volgyiattila.hu)
Az Index megtalálta a hajó tulajdonosát. A férfi elismerte, hogy az ő motoros hajója van a képen. Június 23-án azonban nem ő, hanem hat ismerőse ment a hajóval a Tiszán.
A tulajdonos azt állítja, a hajó egyáltalán nem a rajzó kérészek között haladt a vízben. Még ha a képen úgy is látszik, ezt szerinte egy optikai csalódás okozza. A fotós ugyanis a folyó bal partjáról készítette a képet, ahol a kérészek nagy tömegben rajzottak. A kép előterében ezért is látszik sok elmosódott folt. A hajó azonban a folyó jobb partja mentén halad, ahol már a tulajdonos szerint nem szálltak a védett rovarok.
(Fotó: Völgyi Attila, blog.volgyiattila.hu)
A hajó tulajdonosa maga is jól ismeri a tiszavirágzást, 25 éve jár a folyón, több alkalommal szállított természetfotósokat is. "A kérészek akár 8-10 centisek is lehetnek mint egy kisebb szitakötő. Épeszű ember egy hajóval nem hajt bele nagy sebességgel egy ilyen rovarfelhőbe, mert ha nincs rajta bukósisak, akkor nagyon komoly sérüléseket szerezhet, akár a szeme is veszélybe kerülhet a nekicsapódó kérészektől" - mondta a tulajdonos. Ha a Tiszán hajózó emberek látják a kérészeket, inkább kerülnek, lassítanak vagy kivárják, amíg a rovarfelhő továbbhalad.
A fotós által közzétett képen a hajón ülő társaság láthatóan nyugodtan ül és fotózkodik. A tulaj szerint szó sincs arról, hogy szándékosan, nagy sebességgel a védett állatok közé hajtottak volna, ahogy ezt a fotós állította a blogján.
A Tiszakécske Blog képeit az idei tiszavirágzásról
Facebook oldalunkon tekintheted meg.
Miután a képek megjelentek a sajtóban, a hajó tulajdonosa maga jelentkezett a tiszai vízirendészetnél. Mint mondta, a tiszavirágzás idején semmi nem tiltja, hogy motoros hajóval közlekedjenek a Tiszán. A tulajdonos szerint nem is érdemes erre külön tiltást elrendelni, mert arra sem kell külön szabályozást alkotni, hogy "golyózáporban nem szabad sétálni".
Kécskei tiszavirág (Fotó: Hegedűs Dorottya /Tiszakécske Blog)
Bár a kérészek elpusztításáért egyedenként 10 ezer forintos bírság szabható ki, a tiszavirágzás idején valóban nem tiltja semmi a hajózást a folyón. Ezt az Indexnek megerősítette a Tiszai Vízirendészet rendőrkapitánya is. A Tisza a közforgalom számára nyitott hajózó út, mondta Busi László alezredes. A kérészrajzás idején legfeljebb arra figyelmeztették a hajósokat, hogy kerüljék el a rajokat és lassan haladjanak. A hajózóknak mindeközben ügyelniük kell arra, hogy megfelelő vízmélységű kerülő utat válasszanak. A motort nem javasolt lekapcsolni, mert meg kell őrizni a hajó kormányozhatóságát. Utóbbi szempontnak azért van jelentősége, mert a most kialakult "kérészháborúban" többen azt vetették fel, hogy a hajók igazából azzal pusztítják el a párzó rovarokat, hogy a hajtóművek beszívják a vizet és feldarálják őket.
A látványos tiszavirágzás akkor következik be, amikor több ezer kérész egyszerre vedlik és válik ivaréretté. A kérészek általában jól körülhatárolt területeken, az agyagos partoknál rajzanak ki, általában a délutáni órákban. Előfordul, hogy szabályos felhővé alakulnak, amelyet a széljárás is mozgathat.
Kécskei tiszavirágfelhő (Fotó: Hegedűs Dorottya / Tiszakécske Blog)
A rovarok nem csípnek, nem is táplálkoznak, egyetlen feladatuk a szaporodás. A nőstények megtermékenyített petéiket a vízbe szórják. A petéknek le kell szállniuk az iszapba, hogy a következő generáció három év múlva kikeljen. A párzás után az elpusztult kérészek tömegesen hevernek a víz felszínén és sok halfajnak jelentenek fontos táplálékot.
Ez a faj (Palingenia longicauda) napjainkra már csak a Tiszán illetve egy-két mellékfolyóján található meg. A fentiek miatt a kérészek elpusztítása és az elhullott kérészek gyűjtése is tilos. Aki pedig jogellenesen elpusztítja őket, természetvédelmi szabálysértést követ el, amely jelenleg 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Ezt is ajánljuk:
Videóriport: így nem lett Tiszakécske blog utca
Pénzhiány miatt nem járnak a tiszai kompok
Légy rajongók a Facebookon, hogy mihamarabb értesülhess az új anyagainkról, illetve oszd meg írásunkat, hogy másokhoz is eljusson!
Utolsó kommentek