Tiszakécske Blog

Végleg búcsúzik a kommunizmus Tiszakécskétől - le kell  ugyanis cserélni a XX. századi önkényuralmi rendszerekre emlékeztető utcaneveket egy, egyébként már január elseje óta hatályos törvény értelmében. A rendszerváltás után Tiszakécskén már volt egy névváltoztatási hullám, azonban néhány elnevezés megmaradt még. Hol, és kinek a nevét őrző utcáknak kell menniük? Összeállításunkból megtudhatod. Sőt, az új nevek kiválasztásában is segíthetsz!

A január elsejével életbe lépett törvény úgy rendelkezik, hogy közterület nem viselheti "olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett."

A végleges jogszabály nem, de a korábbi - kilenc fideszes és kereszténydemokrata politikus által benyújtott - változat tartalmaz konkrét javaslatokat arra nézve, mely elnevezéseket kell nyugdíjba küldeni. A dokumentum példákat is hoz arról, hol találhatók ezek az utca nevek, a listában a tiszakécskei Frankel Leó utca is szerepel.

Részlet a törvénytervezet korábbi változatából. (Forrás: parlament.hu)

Frankelnek biztosan mennie kell. (Fotó: Tiszakécske Blog/HeMK)

De ki volt Frankel Leó?

Frnakel Leó (1844-1896)

Németországban került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Párizsban megismerkedett Marx Károllyal, közeli munkatársa és barátja lett. Az 1870-71. évi párizsi kommün vezető alakja, munkaügyi biztosa. Az I. és II. Internacionáléban fontos funkcióba választották. A korai magyar munkásmozgalom vezetője. Jelentős szerepet játszott a Magyarországi Általános Munkáspárt megalakításában (1880).  1891-ben Engels oldalán a revizionisták ellen harcolt.

Van olyan elnevezés, melynek megítélése nem egyértelmű. A Bajcsy-Zsilinszky Endre utca jövője például még kérdéses. A törvény úgy szól, hogy amennyiben "kétség merül fel" az önkormányzatban egy utca neve kapcsán, akkor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását kell kérnie. Bajcsy-Zsilinszky ügyében Balatonfűzfő már az MTA-hoz fordult.

A Bajcsy-Zsilinszky utca a központba torkollik. (Fotó: Tiszakécske Blog/HeMK)

De ki volt Bajcsy-Zsilinszky Endre?

Bajcsy-Zsilinszky Endre (Eredeti neve: Zsilinszky) (1886-1944)

Pályafutása, politikai szerepe ellentmondásos. Eleinte jobboldali radikális politikus, aki később a demokratikus nemzeti ellenzék egyik vezetője lett. 1923-ban a fajvédő párt tagja, 1930-ban megalakította a Nemzeti Radikális Pártot, a II. világháború alatt belépett a Független Kisgazdapártba. Elítélte a németbarát kormánypolitikát, programjában az ország semmlegességét és demokratikus átalakítását szorgalmazta.  A német megszállás után letartóztatták.  Kiszabadulva 1944 novemberében megalakította a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát, a nyilasok azonban letartóztatták és december 24-én Sopronkőhidán kivégezték.

Az utcanevek cseréje a törvény értelmében nem jár anyagi teherrel az érintett lakosoknak. Minden okmány cseréje díjmentesen történik az ő esetükben.

Tiszakécskén egyébként már korábban számos utca nevét lecserélték. Azonban még mindig lehet találni olyan helyeket, ahol a több évtizedes elnevezések vannak az utca táblákon. A cikkünk elején látható Lenin tér táblát is a napokban fotóztuk. A tér neve ma Templom tér.

A Tiszakécske Blog szerkesztősége ötletekkel szeretné segíteni a képviselő testület munkáját, ezért alább közlünk néhány példát, amelyek méltónak találnák arra, hogy váltsák a cserére ítélt utcaneveket. Véleményünk szerint érdemes lenne Tiszakécskéhez köthető személyek, vagy más, de Kécskéhez köthető elnevezésekre keresztelni a változás előtt álló utcaneveket. Természetesen olvasóinkat is bevonjuk, a cikk alján lehet szavazni is.

A Tiszakécske Blog utcanév javaslatai:

Gémes Mihály utca
(1911-2003) római katolikus plébános
Gémes Mihályt 1935-ban szentelték pappá Vácott, volt káplán Csongrádon, adminisztrátor Tápiószentmártonba, Cegléden hitoktató, szolgálat Kecskeméten, Lajosmizsén és Tömörkényben is. 1950-ben került Tiszakécskére. Az 1956-os sortűz alkalmával menedékül megnyitotta a tömeg előtt a templomot, maga is kötözte, ápolta a sebesülteket. 1993-tól Tiszakécske díszpolgára. 2001-ben a Magyar Köztatársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök. 2003-ban hunyt el. Emlékét szobor őrzi a tiszakécskei római katolikus templom mellett.

Okos Gyula utca
(1887-1958) Református lelkész, író
1910-11 között Ókécskén helyettes lelkész, 1918-1953 rendes lelkész.
Több egyesületnek elnöke, megalapítója. A község lakosságáért sokat tett, fontos volt számára a településen élők életszínvonalának javítása. Ápolta a település hagyományát, őrizte és gondozta a Szabolcska Mihály emléket. 1939-ban az ő kezdeményezésére emeltek szobrot Szabolcskának. Szoros barátság fűzte Ravasz László püspökhöz, mely kapcsolatból szállóige is született : püspök mondta – „olyan okos vagy te Gyula, amilyen ravasz én”. Tiszakécskén hunyt el, sírja a református temetőben van.

Dr. Károssy Gyula utca
(1942-2007) Gyermek- és körzeti orvos, önkormányzati képviselő
Tiszakécske szeretett és elismert orvosa. 1996-ban megkapta Tiszakécske önkormányzatától az Egészségügyi és Szociális díjat. 2007-ben hunyt el, így már róla is lehet elnevezni közterületet.

Bagó Bertalan
(1932-1991) Festőművész
1932-ben született Ókécskén. A Budapesti Tanárképző Főiskolán tanult. 1955-től Balatonbogláron élt, a helyi általános iskolában végzett művészetpedagógiai tevékenységet. Kiállításai voltak Nagyatádon, Lakiteleken, Tiszakécskén, Budapesten, Balatonbogláron, Kecskeméten, és Kaposváron is. 1991-ben itt is halt meg. Több mint húsz képe a város tulajdonában van (pl.: "Bögi harangláb", "Kécskei buszmegálló").

Jánosi Sándor
(1927-1982) Festőművész
Újkécskén született, 1927-ben. Elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, 1957-től Csepelen volt rajztanár. 1982-ben a tiszakécski művésztelepen hunyt el. Mintegy tizenöt képe a város tulajdonában van (pl.: a "Megáradt Tisza" és a "Kécskei udvar").

A törvények szerint élő személyről nem lehet közterületet elnevezni Magyarországon. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy leghamarabb halála után öt évvel viselheti utca, tér személy nevét.

Október 27-e utca
Az 1956. október 27-én az mintegy ezer fős, himnuszt éneklő tömegbe több sorozatban lőttek repülőről. 17-en meghaltak, 110-en megsérültek. Nem sokon múlott az sem, hogy a tanácsháza nem borult lángba - derül ki Kovács Miklós kékfestőmester visszaemlékezéséből. A halottak emlékét a Szent Imre téren található emlékmű őrzi, ahol minden évben tartanak megemlékezéseket.

Lübbecke utca
Tiszakécske németországi testvérvárosa. A Tiszakecske.hu azt írja: "néhány sportszerető embernek köszönhető" a kapcsolat, amely "az évek során egymás gazdasági, kulturális helyzetének megismerésén kívül városainkban a tapasztalatok átadására is sor került (...) városaink polgárai, egyesületei, civil szervezetei között, a sport, a kultúra, az oktatás, a gazdaság valamint az idegenforgalom területén." A Tisza partján lévő Európa faluban áll "a német Lübbecke ház (...) mely híven tükrözi a két település együttes erejét" - olvasható szintén a város honlapján.

Gyimesfelsőlok utca
Tiszakécske erdélyi testvértelepülése. A Tiszakecske.hu azt írja: "kezdetben a két település önkormányzata került kapcsolatba egymással, majd (...) hamarosan kapcsolat jött létre az iskolák, majd a népzene, néptánc, kézművesség, festészet művelői között is." A település polgármestere, Timár Zsombor László a Tiszakécske Blogtól tudta meg, hogy a tiszakécskei városházára is kikerült a székelyek lobogója. Akkor köszönetet mondott és azt mondta "jól eső érzés hallani, hogy a testvértelepülésünk is szolidaritást vállal."

Boldog falu utca
Móricz Zsigmond 1935 novemberében az ókécskei Gazdasági Egyesület elnökének, Szendrei László meghívásának eleget téve érkezett Ókécskére. Tiszteletére vacsorát rendeztek. Móricz Boldog falu címmel riportot a Pesi Naplóban, amelyben példaként állította az ország népe elé Ókécskét - írja a mariaorszaga.hu portál. Móricz vendégeskedésének emlékét emléktábla őrzi a Szendrei-házon, amely ma iskolaként működik.

Régi idők focija utca
Tiszakécske sportsikereinek egyike az 1996-97- NBII-es szezon megnyerése, majd az 1997-98-as NB1-es szereplés. A csapat tagjai voltak - a teljesség igénye nélkül - Balla Mihály, Balla László, Zováth János, Maczkó Gábor, Bánföldi Zoltán. A Régi idők focija a vele azonos c. film miatt is érdemes lehetne utcanévnek.

Kécske és Vidéke utca
A legelső kécskei sajtótermék. Az első száma 1890 szeptemberében jelent meg. A lap egy évig sem működött, majd hét évig szünetelt. Végül 1998 októberétől a következő év januárjáig újra megjelent, majd ismét megszűnt. A lapból fennmaradt példányokat az Országos Széchényi Könyvtár őrzi, néhány lapszám fénymásolatát a városi könyvtárban is meg lehet nézni.

Tiszakécske Blog utca
Végül magunkat ajánljuk. Ilyen még úgy sincs az országban! Az Index.hu-ról parkot neveztek el, blogról, internetes újságról utcát még sehol. Véleményünk szerint a Tiszakécske Blog méltón képviseli a függetlenséget és a szólásszabadságot a városban. 2006-ban indultunk, megszűnésünket nem tervezzük.

Kun Béla utca?

A GoogleMaps szerint létezik, az újabb nyomtatott kécskei térképek szerint azonban nem. A néhány házat érintő utcaszakaszon egyetlen utcanév tábla sincs, az utca második fele a GoogleMaps és az utcatáblák szerint is Kiss Bálint nevét viseli.

Kun Béla utca? nagyobb térképen való megjelenítése

De ki volt Kun Béla?
(1886-1938) Jogi tanulmányokat folytatott, majd újságírói pályára lépett. Radikális lapok munkatársa. 1902-től tagja a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak. 1916-ban orosz hadifogságba esett, itt lépett be a bolsevik pártba. A bolsevik párt Magyar Csoportjának megalapítója és elnöke. 1918-ban illegálisan tért haza.  Magyarországon kommunista vezető, a Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának külügyi, majd hadügyi népbiztosa, valójában a proletárdiktatúra tényleges vezetője. A vörös hatalom bukása után Oroszországba/Szovjetunióba emigrált, ahol a Kommunista Internacionálé vezetésébe került, végül a sztálinl törvénytelenségek áldozata lett.

A leírások összeállításában segítségünkre volt Mohácsiné Kókai Erzsébet magyar- és történelem tanár, Hegedűs Béla református esperes és a városi könyvtár munkatársai. Felhasznált irodalom: Tisza partján lakom c. honismereti olvasókönyv és a 15 éves a Tiszakécskei Képzőművészeti Alkotótábor c. kiadvány. Az internetes hivatkozásokat feljebb jelöltük.

Légy rajongók a Facebookon, hogy mihamarabb értesülhess az új anyagainkról, illetve oszd meg írásunkat, hogy másokhoz is eljusson!