„Ezen a napon emlékezünk a kései utókor tiszteletével államalapító királyunkra, ezen a napon szegjük meg az új kenyeret. Augusztus 20: az európai Magyarország ünnepnapja" – mondta beszéde elején Kovács Ernő polgármester. A történelmi áttekintés keretében méltatta István királyt, megemlékezett Darányi Ignác egykori agrárpolitikusról, miniszterről, akihez köthető a kenyérünnep. A város első embere köszönet mondott azoknak, „akik ebben a rendkívül ínséges időben, nagy fáradsággal megtermelték a búzát, akik feldolgozták, bedagasztották és kisütötték mindennapi kenyerünket". A hála szavába került egy kis termékmegjelenítés is: Kovács Ernő köszönetet mondott a Fejedelmi Pékségnek, hogy „minden évben biztosítják a megáldásra, megszentelésre kerülő kenyeret."

A beszéd második felében kő keményen politizált a város első embere. Elsőként Orbán Viktort idézte, majd a kormány két éves munkáját fényezte: kiemelte az alaptörvényt, a közigazgatás átszervezését, az oktatási törvényeket, a büntető- és polgári törvényeket, a gazdasági jogszabályokat, majd ezeket István király törvényei mellé emelte, ekképpen: „amelyek éppen olyan fontosak ma az erős Magyarország megteremtésében, mint államalapító Szent István törvényei voltak a maga korában." Így folytatta: „most születő új törvényeink és a kormányzása új szelleme is a régi pillérekre helyezi Magyarország jövőjét."

„Az elmúlt években új rend született – szögezte le a szónok - amelyben a hatalommal felruházottak mentességei nem többek, korlátaik nem kevesebbek, mint bárki másé. Új, igazságos korszak kezdődött, azzal a reménnyel, hogy egyenlők a terheink, és egyenlők a kötelezettségeink is. Új, igazságos korszak kezdődött, hogy a magyar nép nem pusztán adófizető, kizsigerelhető alanya az államnak" – mondta Kovács Ernő.

Városunkat illetően azt mondta, fejlődési lehetőség az, hogy járási központ lettünk. Ez évtizedekre meghatározza életünket.

Jótékony eső

A polgármesteri beszéd után az új kenyér megáldására és megszentelésére került sor. Városunk történelmi felekezetinek vezetői a következőket mondták:

„Legyen áldott a mi kenyéradó gazdánk, a minket tápláló kegyelméért, és legyen áldott a mi népünk, hogy hálaadással élve kenyerét mások javára is megszeghesse, hogy egymás terhét hordozzátok és így töltsétek be a Krisztus törvényét" – idézte Hegedűs Béla református esperes a Szentírást.

„Hálát adunk az új kényéért, azokért, akik által étel jut az asztalunkra, a mezőgazdaságban dolgozó, küzdő, sokszor szenvedő barátainkért, és mindazokért, akik segítik az ő munkájukat. (...) Könyörgünk jótékony esőért, könyörgünk a magyar mezőgazdaság talpra állásáért, a paraszti világ újjászületéséért" – mondta imádságában Jávorka Lajos katolikus plébános.

Kékfestő díszpolgár

Ezt követően Kovács Ernő polgármester adta át a képviselő testület által megszavazott kitüntetéseket.

Tiszakécske város díszpolgára lett Kovács Miklós kékfestő mester. A kitüntető címet átadásakor vastapssal és üdvrivalgással gratulált a mintegy 150-200 fős tömeg az új díszpolgárnak. Méltatásában kiemelték, hogy 1985-ben elnyerte a Népművészet Mestere címet. „Munkája ötvözi a több száz éves hagyományt, de fogékony volt mindig az új tervezések, a kísérletek iránt is. (...) E szép és ma már ritka mesterség szeretetét családjára is átörökítette." Erről a megjelent családtagok is tanúbizonyságot tettek, hiszen kékfestő öltözékben vettek részt a ceremónián.

Ahogy láttuk a kékfestő famíliát egyen öltözékben, rögtön eszünkbe jutott az a néhány hónapja készült riport, melynek keretében Miklós bácsi a Szabad Földnek azt nyilatkozta, reméli, újra divatba jön majd az elnyűhetetlen kékfestő. A "Kékkel festett családregény" c. írás itt olvasható.

Dalárda, teke, óvónő

Közszolgálati díjat Németh Lajos vezető főtanácsos kapott, aki polgármesteri hivatal hatósági osztályán beruházási ügyintéző, vezető főtanácsos.  „A 2000-es és a 2006-os nagy árvizeknél, illetve a 2009 és 2010-es nagy belvizeknél kiemelkedő munkát végzett" – hangzott el méltatásában.

A Közoktatási díjat Jekkel Lászlóné óvópedagógus vehette át, aki 1975 óta dolgozik az Arany János utcai óvodában. „Magas szintű szakmai munkát végez, a város közéleti tevékenységében szerepet vállal" – ismertették a kitüntetés okát.

Művészeti díjat az idén 124 éves Szabolcska Mihály Református Énekkar kapott. „A kórusban férfiak és nők, vallási hovatartozás nélkül énekelnek. Céljuk, hogy ráirányítsák a figyelmet Tiszakécske kulturális hagyományaira, amelyből még ma is élnek közösségeink, és amelyből a jövő generációi is ösztönzést fognak nyerni" – hangzott el az ismertetésükben. Az elismerést kórus vezetője, Méhes Balázs orgonaművész vette át.

Sport díjat Tiszakécske Város Sportegyesületének Teke szakosztálya kapott, akik a „2011-12-es szezonban feljutottak a nemzeti bajnokság első osztályába" – ismertette a moderátor. A kitüntetést szakosztály vezetője, Tóth Sándor vette át.

Egészségügyi és Szociális díjat Kazacsay László orvos kapott, aki városunkban „1992- óta végzi a mozgó szakorvosi szolgálat keretében a várandós nők gondozását, mint tanácsadó orvos" – hangzott el életpályájának ismertetésében. A doktor nem jelent meg az ünnepségen, a díjat később veszi át. (Kazacsay László nemzeti ünnepünk alkalmából Kecskeméten is kitüntetésben részesült, ott megkapta a Kecskemét Városért Egészségügyi Díjat.)

Az ünnepségen Rózsa András, Reményik Sándor Eredj, ha tudsz c. versét szavalta el. A kitüntette Szabolcska Mihály Református Énekkar és a Szépkorúak kórusa több ízben énekelt.

Pazar tűzijáték, fájó csendrendelet

Az augusztus 20-ai programok a Tisza-kanyarban folytatódtak, ahol egy szabadtéri színpadon bemutatták A pénz szaga c. táncjátékot, majd (mintegy félórás csúszással) következett a tűzijáték. Utóbbiról az egyik néző azt mondta, „Kécske igazán kitett magáért". Meg kell hagyni, igaza volt, közel fél órás volt a pirotechnikai látványosság.

Ez után sokan a Tisza-part felé vették az irányt, ahol azonban - a vendéglátósok külön kérése ellenére is - a csendrendelet miatt éjfélig tarthatott csak a buli, bár volt olyan vendéglátóhely, ahol még fél egykor is szólt az ütemes muzsika.