HTML

Már a Facebookon is!

Tiszakécske Blog

Görbe tükör - Hová
tettem a kalapácsot?

Tiszakécskéről - Tiszakécskének.

Olvasói leveleket, híreket, programajánlókat a tiszakecskeblog@gmail.com címre várjuk!

Friss topikok

Utolsó kommentek

Címkék

1956 (12) 2012 (3) advent (2) akad az aktív rádió (2) aktív rádió (2) áramkimaradás (2) árvíz (4) attilastreet (5) augusztus 20 (5) Bajcsy-Zsilinszky utca (2) Balázs Róbert (2) baleset (17) bélyeg (2) beruházás (6) best of 2012 (3) betörés (2) blog (2) Bohács Imre (3) busz (3) cián (2) csalamádé (2) csatornázás (3) csecsemő verés (4) csendrendelet (9) csendrendelet2.0 (2) Csernus Ferenc (4) dió (2) díszpolgár (2) előzetes letartóztatás (2) eső (2) évösszegző (3) falomlas (2) fejlesztések (2) felvonulás (3) fesztivál (4) foci (4) foci mecs (2) Frankel Leó utca (6) gáz (2) gázolaj (2) gázolás (3) Gémes Mihály utca (2) gyimesfelsőlok (2) Gyomaendrőd (2) gyöngyösi márton (4) hamburger (2) hangverseny (2) hiba (2) hírek (5) (5) honlap (2) hőség (4) időjárás (9) interjú (2) ítélet (2) iwiw (3) járási központ (5) járások (5) jávorka lajos (2) jégeső (3) jobbik (3) karácsony (3) karácsonyi gázolás (2) Károlyi Mihály utca (6) katolikus (4) kátyú (2) képriport (9) kerekdomb (7) kiskunfélegyháza (2) kitüntetés (3) komp (2) koncert (12) körfogó (2) kovács ernő (23) Kovács Ernő (3) kovács miklós (4) kultúra (3) Kun Béla utca (2) Lakitelek (3) lezsák sándor (4) lopás (12) mad roll (2) majális (4) március 15 (2) mcdonalds (2) média (2) megemlékezés (20) Méhész László (2) meki (2) melegrekord (3) Mihályné Bornemisza Eleonóra (11) mindenszentek (2) móricz (7) motorosok (5) MSZP (2) mtv (2) művelődési központ (8) Nagykőrös (2) népszokás (2) nőnap (2) nyereményjáték (3) Nyíkos Tamás (2) Oberna Zoltán (9) ókécske (2) OMSZ (3) önkormányzat (21) ovi (2) palacsintasütős ügy (2) pályázat (2) Petrezselyem László (2) polgármester (3) politika (15) Polyák József (2) prostitúció (2) rádió (2) refi (8) református (13) rendőrautó (3) rendőrség (55) repülés (2) Sánta Klára (3) siklórepülés (2) sport (4) Szabó Éva (2) szalagavató (2) szavazás (12) Szeidl József (2) szennyvíz (2) Szentkirály (2) szentkirályi út (2) szépségverseny (2) szerelem (2) szilveszter (2) S Klára (5) teaház (2) tél (5) templom ter (2) termálfürdő (4) testületi ülés (6) The Voice (2) Tisza (2) tisza (18) Tisza-part (13) tiszaalpár (4) tiszabög (5) tiszainoka (4) Tiszakécske Blog utca (9) tőserdő (2) Tóth Dezső (3) traffipax (10) trianon (4) turizmus (4) tűzijáték (5) tűzoltók (5) tv2 (5) üdülőövezet (2) új év (3) ünnep (2) utca nevek (3) útjavítás (3) útlezárás (2) vagyonnyilatkozat (3) választás (12) választás 2014 (2) városháza (4) vélemény (2) velocipéd vb (2) verseny (3) videó (10) vita (2) vonat (3) vonatgázolásos-ügy (5) wittner mária (2) zajrendelet (3) Zoboki Balázs (3)

Impresszum

2011.02.01. 13:27 ecneB

11 éve ömlött cián a Tiszába

Bizonyára mindnyájunkban elevenen él az emlék a tiszai ciánszennyezésről, pedig már tizenegy éve volt. Történt, hogy 2000. január 30-án Romániában az aranymosással foglalkozó nagybányai (Baia Mare) Aurul bányaipari vállalat létesítményéből mintegy százezer köbméternyi cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan a Szamosba, majd a Tiszába került.

Az eddigi legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés mintegy két hét alatt vonult le a folyó hazai szakaszán, felmérhetetlen károkat okozva és most ne csak a horgászat szempontjából nézzük. Erre emlékezve az Országgyűlés 2000. június 16-án február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.


A román-ausztrál tulajdonú Aurul a környék fémbányáiban felhalmozott meddőhányókból nyerte ki az aranyat és ezüstöt - a fejlettebb országokban már nem alkalmazott - ciános kioldással. Mivel az eljárás vízigénye igen nagy, a mérgező mosóvizet ülepítés után újra felhasználták. A Zazar község közelében lévő ülepítő gátja 2000. január 30-án éjszaka mintegy 25 méteres szakaszon átszakadt, a ciánt és nehézfémeket tartalmazó szennyvíz a Lápos folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. A vállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, így nem történt kísérlet sem a szennyezés lokalizálására, sem enyhítésére.

A szennyezés súlyosságára jellemző, hogy a minden élőlényre halálos cián koncentrációja a magyar szabvány szerint megengedett határérték 180-szorosa volt, a Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál - a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően - 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. Halpusztulást még Belgrád alatt is észleltek, és még a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt a koncentráció.

A magyar vízügyi szervek mindent megtettek a szennyezés hatásainak mérséklésére, a Tisza menti települések ivóvíz-ellátásának biztosítására, az élővilág megóvására, illetve a tömeges halpusztulás után a tetemek eltávolítására. Így sikerült elérni, hogy a Tisza-tó felületének kilencvenhárom százaléka épen maradt, a kiskörei erőmű alatti szakaszon már mintegy negyedével csökkent a cián koncentrációja, a holtágak és az árterek csak minimális mértékben szennyeződtek.

A ciánfolt 12-én hagyta el Magyarország területét, óriási pusztítást hagyva maga után. 2000 áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A folyó azonban a vártnál gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendbe jött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya, s 3-4 év alatt a vízi élővilág kilencvenöt százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában. A halászati vállalkozások vesztesége azonban óriási lett, mert csökkent a hozam, ma is magas a lebegő hordalék és az üledék nehézfémtartalma.

Magyarország a ciánszennyezés miatt 29,3 milliárd forintos kárigényt jelentett be, amely az élővilágot ért károkat és ezek helyreállítási költségeit is tartalmazza. Románia az Aurult tette felelőssé a környezeti katasztrófáért, az ottani vizsgálat szerint a katasztrófát "előre nem látható körülmények" okozták. A magyar állam 2001-ben kártérítési pert indított az Aurul ellen, mivel az nem válaszolt a peren kívüli megegyezés iránti ajánlatra. Az elhúzódó perben 2006-ban a Fővárosi Bíróság közbenső ítéletként kimondta, hogy a ciánkatasztrófáért az Aurul jogutódát, a Transgold céget terheli a felelősség.

A Transgold időközben csődbe ment, aktíváit többfordulós licit útján egy brit és egy kazah cég vásárolta meg tizenhatmillió lejért (csaknem négymillió euró). Az általuk létrehozott Romaltyn Mining társaságból azonban kiszállt a brit fél, így az száz százalékban a kazah cég tulajdonába jutott. A gazdasági válság hatására azonban a kazahok is túladtak a nagybányai szerzeményen, új tulajdonosa a legnagyobb orosz aranykitermelő vállalat, a Polyus Gold társaság lett. Ez a vállalat több tízmillió eurós beruházással kívánja feldolgozni az évtizedeken át a kitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt egy Nagybánya közeli zagytározóból, ehhez azonban meg kell felelniük az Európai Unió követelményeinek. (E szerint az ülepítő medencébe jutó víz ciántartalma nem haladhatja meg a tíz milligrammot literenként.) A cégnek 2010 végéig harmincötmillió eurós környezetvédelmi beruházást kellett végrehajtania.

Forrás: fogyasztok.hu

További képek és információk itt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: tisza cián


A bejegyzés trackback címe:

https://tiszakecske.blog.hu/api/trackback/id/tr912630528

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása