Szerda kora este háromnegyed 6 magasságában, 5-6 fok mellett, jég hullott alá az égből. Ha úgy tetszik, jégeső esett.
Nézzük csak… december 29-e van. De vajon miben mutatkozik ez meg? Hideg volt.. már amennyire ez az évszakhoz hidegnek mondható, a -2 fok , a -20 hoz képest igen csak kellemes idő. Délután olykor-olykor simogatott is a napfény bennünket, decemberben is. Ez lenne a tél? Nem hiányzik valami? A karácsony se volt teljesen kerek, ugye? Hiányzott valami… valami, ami igazán karácsonyivá teszi a hangulatot, a közösen feldíszített karácsonyfán, és a frissen sült bejglin kívül... valami... amit nem vehetünk meg, valami, ami "csak úgy lesz", valami, amivel teljes lesz a karácsony. Hiányzott a hó. A fehér égi áldás, amelytől szép lesz a tél, amely ellepi a kopár földet, amely látványa megmelengeti a mínuszos szíveket is.
A Szent Korona Rádióban holnap (12.18) hallható lesz (winampal fogható, de a rádió oldalán van online hallgatás) közel az egész hangverseny, délután 5 órától.
Kedves Városlakók!
Örömmel tudatjuk veletek azt a tényt, hogy városunk honlapja új köntöst kapott. Minden elismerésünk a készítőké. A tartalom és a szerkezet maradt a régi, leszámítva egy-két apró változást. Pl.: a moziműsor már a Műv. Ház honlapján találjuk. Kár is lenne szaporítani tovább a szót, buzdítunk mindenkit, hogy barangoljátok be ezt a két honlapot és írjatok a tiszakecske.hu vendégkönyvébe, ugyanis már az is van.
Amíg hazafelé 'sétáltam' a Szabolcskán azon gondolkodtam, vajon mit fogok erről írni első igazi cikk-ként az oldalra. Fogalmazgattam magamban az ütős bevezetést, de akárhogy erőlködtem, nem jutott semmi eszembe, pedig már a kis benzinkútnál jártam.
Nem vagyok nagy szalagavató látogató, persze akinek nincs nagy családja vagy nem gimnáziumi tanár, annak nincs tapasztalata ebben a dologban, csak pici. Mindannyian felidézhetjük saját magunk kis ünnepségét, esetleg elképzelhetünk egy sokkal szebbet annál.
A képzelet ünnepségen, a vendégeken is alkalomhoz illő ruha van, nem csak a végzősökön. Szépen feldíszített, nagy teremben találjuk magunk, ahol csak annak kell állni, aki szerepel, s nem lökdösik egymást a videokamerázó apukák-anyukák. Ahol a konferanszé valami vicces fiú s a lányok megdöglenek érte. A bátrabbak látják az élő zenekart is valahol a színpad mellett, akik mosolyogva húzzák az angol keringőnek valót.
S hát miből is áll egy szalagavató? Általában beszéd, beszéd, beszéd, szalagtűzés, sírás, tánc, kaja, buli. Idén a Móriczban sem tértek le erről a megszokott, jól kitaposott ösvényről. A majdnem pontos kezdés után Kalló Anett - ő volt a narrátor - a Himnusz eléneklésére kérte az egybegyűlteket. Zenei kíséret nem volt, s már előre aggódtam, hogy a 'megbűnhődte már e nép' résznél elvérzünk, de voltak akik figyeltek ének órán és átsegítették a vaktába’ éneklőket. Szendreiné Kiss Ildikó igazgató helyettes köszöntése után, - melynek lényegi tartamára már nem emlékszem, de arra igen, hogy a hang, amit hallottam inkább egy mesemondó bájosan csengő, szép tiszta hangja volt - bevonultak a végzős osztályok. 12A es 12B. Felsorakoztak egymással szemben, mint régen az adj-király-katontát játékban az udvaron, teleszívták tüdejüket a tornateremszagú levegővel és vártak. Mögöttük sorakoztak fel a 11ikesek, akik közül egy bátor diák búcsúztatta őket, néha bele-bele bakizva az előre megírt szövegbe, de ez így szép. Ez után következett a címadó mozzanat, a szalagtűzés. Most az adj-király-katonát játszók közelebb léptek egymáshoz, s két részben először az 'Á'-sok, majd a 'B'-sek megkapták a vékony kék szalagot, s Móricz Zsigmond arcképével díszített kis kitűzőt. Modern módon megszabták a közönségnek, mikor fényképezhet, mikor nem. Ezt volt, aki betartotta, s természetesen volt aki nem. - Ők biztos később érkeztek. - S amikor engedték a fotózást, betódult a sportpályára a sok rokon és ismerős, megtelt a terem. Ekkor lehetett a virágokat átadni, egymás mellé állni és mosolyogni. Az átöltözés szünetében kis népvándorlás indult a be/kijárat felé: dohányzásra kijelölt hely.
Elkövetkezett az est fénypontja a tánc.
Természetesen Bekőné Márti néni tanította be a lépéseket, s alkotott koreográfiát a fiatalok számára. A rutinos iskolai táncos rendezvénylátogatóknak nem okozott újdonságot a látvány. Az 'Á'-sok Angol keringőt táncoltak kétszer, a 'B'-sek pedig Palotást szintén kétszer. A 'B'-seknek nagyobb sikerük volt, mint a másik osztálynak, köszönhetően a zene és az abból adódó ruhaválasztásnak. A végén pedig, mint egy nagy finálén a MegaTáncban mindenki a színpadon volt és ropta a közönség lüktető tapsára.
A végére elmúlt a drukk a diákokból, mosolygott mindenki már csak az öröm és boldogság maradt. Csillogó szemű, kipirult lánykák és lovagjaik, az őket még egyszer utoljára lefényképezni vágyó ismerősök, és az őket elsodró, kifelé hömpölygő embertömeg.
Utolsó kommentek