Nem lehetek otthon, immár második esztendeje az 1956. október. 27-i megemlékezéseken. Fáj, hiányzik s hazagondolok a megemlékezés idején.
Remélem sokan vannak kint ezekben a percekben az emlékműnél, mert minden évben rossz volt látni hogy 2-300 ember emlékezik, pedig ’56-ban legalább ezren voltak az utcán.
Ma, Wittner Mária, 56-os harcos, halálraítélt mond beszédet Tiszakécskén. Mivel nem lehetek jelen, így nem tudom feltölteni a beszédét, viszont szívből ajánlom városunk gyásznapján Wittner egy korábban, a kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondott beszédét.
Alább pedig egy dal 1956-ról, a H-599-től.
„A hősök vére nem hiába hullt…”
Tisztelet a hősöknek!
Update: Ma Lezsák Sándor, a Parlament plenáris ülésén emlékezett a tiszakécskei 1956-os sortűz áldozataira.
Emlékeztetett: 1956 őszén és telén több településen adtak ki sortűzparancsot.
Felidézte, hogy 1956. október 27-én Tiszakécskén a békés tömeget repülőgépről kezdték el géppuskázni. "A véres öldöklésnek" 17 halottja és több, mint 100 sérültje volt. A fideszes képviselő felolvasta a halottak névsorát. Közölte: Gyurkó Lajos vezérezredes, a kecskeméti repülőtér akkori parancsnokának utasítására két repülőgépről lőttek rá nehézgépfegyverekkel a békésen tüntető, Himnuszt éneklő tömegre. (mti)
Utolsó kommentek